2014. április 22., kedd

Égig érő palánták: miért veszélyes a csávázás?

Addig a pillanatig, amíg nem fogtam saját palánta előállításba, csak azt tartottam szem előtt, hogy a piacon a legvirágzóbb, legkisparadicsomosabb palántákat fogjam ki, amik lehetőleg már két héttel az elültetésük után teremni fognak. Emellett bőven elég, ha tudom, hogy alacsony törpe növésűt vagy magasat, esetleg koktélt szeretnék a paradicsomból, felismertem a padlizsán és cukkini palántákat a zöld sokaságban és meg tudtam különböztetni a dinnyét az uborkától, tehát tudom: mit is vásárolok.
De álmomban sem gondoltam, hogy palánta sorsa már mag korában eldől, és ha tényleg vegyszer mentes paradicsomot vagy zöldséget szeretnék majd jóízűen elfogyasztani a kiskertemből, akkor még azt is tudnom kell, hogy milyen vetőmagot vetett el, aki a palántát nevelte, és hogy a vetőmag csávázott volt-e vagy sem.
Teszteltem a közeli piac palánta árusait, csávázott vagy nem csávázott ?? a mag. A válaszok zavarba ejtőek voltak, de nem én estem zavarba, a legtöbben nem is értették, hogy mit kérdezek, a rutinosabb kereskedők pedig megpróbálták megfejteni, hogy mi is lehet a jó válasz, azaz a kedves vevő mit is szeretne hallani?? Persze, hogy csávázott, ja,  na jó, akkor nem!?
Jó tudni, hogy mit is jelent a csávázás és miért veszélyes, ha ilyen magból nevelt palántát ültetünk. A csávázószer méreg (például a néhány évvel ezelőtt használt a neonikotinoidok voltak  felelősek az utóbbi idők jelentős méhpusztulásáért!), a szó azt jelenti, hogy a magokat vegyszerrel kezelik annak érdekében, hogy a csírázóképességüket megőrizzék és, hogy mentesek legyenek mindennemű későbbi betegségtől. A gond azonban az, hogy ez a méreganyag benne marad a növény szöveteiben, a virágporban (ezért pusztulnak el a méhek) és a termésben is. A mosolygós piros paradicsom, amit  leszedünk a kertünkben, minden jóakaratunk és lelkes kapálásunk ellenére, már a születése pillanatában sem volt bio!
Szóval nagyon fontos, hogy meggyőződjünk róla, ha tényleg vegyszermentes növényt szeretnénk; csávázott magból származik-e a palántánk vagy sem? A csávázószert a magok zacskóján fel kell tüntetni, ha használtak ilyet a gyártók.
Ráadásul a csapda abban rejlik, hogy tényleg hajlamosak vagyunk elhinni, egészséges növény csak a "szakszerűen" előállított magból fejlődik ki és meg sem próbálunk arra gondolni, hogy saját magunk is megpróbálkozhatunk "magot fogni" például a nyár legszebb paradicsomaiból.
Én is csak tavaly hittem el először, hogy egy csomó fajta magot magam is beszerezhetek, ha egy kicsit előre gondolkodom. Így fogtam kamillát, körömvirágot, büdöskét, kaprot, édesköményt és koriandert, a zöldségek közül hat különböző féle paradicsomot az ökörszívtől, a nagyméretű sárgáig, a rózsaszínűn át a mini pirosig csak a saját kertemből. Mentettem az idénre tököt (ráadásul úgy, hogy visszakértem az ajándékba adott dísztökök magjait a barátaimtól:), babot és hagymaféléket. A titok csak annyi, hogy le kell tisztogatni és levegős helyen kiszárítani majd bedobozolni őket, majd hűvös és sötét helyen tartani egészen a következő tavaszig. Ja és a dobozra ráírni, hogy mi van benne:))

A nyár végére a magvadász szenvedélyem elérte a csúcspontját és elengedhetetlen szükségét éreztem, hogy egyenesen a holland királyi kertből szerezzek be néhány  olyan dolgot, amit itthon biztosan nem sikerülne. A hatalmas kert egyik félreeső részében éppen a kinézett zsákmányt cserkésztem be, igen ám csak ebben a kis félreesőnek hitt zugban rajtam kívül még egy jól szituált, tisztes hollandnak kinéző házaspár is tartózkodott. Na jó, gondoltam, várni azt tudok, kinézelődik magukat és tovább mennek. Én meg....De csak nem akartak továbbmenni, sőt egyre feltűnőbben arra vártak, hogy majd én fejezem be először a nézelődést és végre valahára továbbállok. Lehet, hogy idős házaspárnak álcázott biztonsági őrök, akik a vesémbe látnak??? Eltartott még egy darabig, míg mindhárman rájöttünk miben is sántikál a másik, majd nagy egyetértésben a felismeréstől megkönnyebbülve  mindenki előkapta az addig a zsebében szorongatott zsebkendőjét és gyors mozdulattal begyűjtötte a hőn áhított magokat. Részemről ciniákat: mini, közepes és nagy méretben és verbénát, magas növésű lila változatot.
Magokat gyűjteni, ajándékozni vagy netán csereberélni gyönyörűség! És csak, hogy ellent mondjak a nagy maggyáraknak: csávázás nélkül is kikelt mindegyik és legjobb úton haladnak affelé, hogy gyönyörű palánták fejlődtek ki belőlük.


Két megbízható forrás nem csávázott magok beszerzésére:
http://www.biokiskert.hu/
Növénydiverzitás Központ Tápiószele
http://www.rcat.hu/

A következő bejegyzésemben a bio palánta nevelés fortélyairól írok majd, kövessetek a facebook-on is:
https://www.facebook.com/varosifarm

4 megjegyzés:

  1. A neonikotinoid hatóanyagú csávázószereket tudtommal betiltották az EU-ban. Igazából egy tanulmányt sem találtam, ami kimutatná, hogy a termésbe is kerül vegyszermaradvány és annak milyen hatása van az emberi szervezetre, illetve a neonikotinoid méhekre gyakorolt hatását is vitatják, de elvileg megzavarja az idegrendszerüket, ezért lett betiltva, egyelőre azt hiszem, két évre.

    A saját kertből való magfogás nem rossz, de a keresztbeporzás miatt nem lehetünk biztosak benne, hogy ugyanaz a termés lesz a következő nemzedéken, mint amiről a magot fogtuk. Kiskerti felhasználásra árult vetőmagok közül elég ritkán találkozom csávázott vetőmagokkal, de ezt fel is kell tüntetni a csomagoláson, így elég könnyű kikerülni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA 2013) is megállapította, hogy ezen szerek kockázatot jelentenek a méhek számára. A csávázott magokból a hatóanyag a pollenbe, a nektárba és a guttációs cseppbe jut, ezzel károsítva a méheket. Az EFSA az EU-tagállamok szakértőinek véleményét tartalmazó értékelése szerint, csak olyan növények esetén szabad e hatóanyagokat használni, melyek nem vonzóak a méhek számára. A tagországok jelentős többsége támogatta a korlátozást, de minősített többség nem alakult ki – 15 uniós tagállam támogatta a korlátozást, 8 tagállam szavazott ellene és 4 tartózkodott.
      Sokszor elhangzik a hatóság, a VM, a vegyszeripar és a vetőmaggyártók részéről, hogy a növényvédő szer okozta mérgezések az összes méhpusztulás csupán 0,5-1, esetleg 5%-ért felelnek – ezért nem szabad nagy jelentőséget tulajdonítani a neonikotinoidok jelentette kockázatoknak. Ilyenkor az az érzésem, hogy a szakértők nem értik, vagy nem akarják megérteni a valódi problémát, hogy nem az akut mérgezési esetek miatt javasolta az EFSA korlátozni – és a Greenpeace széles körben tiltani – a méhveszélyes neonikotinoidokat, hanem a halálos mennyiségnél kevesebb, de a méheket mégis károsító szubletális, hosszú távú hatások miatt. Bár a most korlátozott neonikotinoidok nagyon toxikusak a méhekre, 3-5 nanogramm a félhalálos dózis (LD50), így elméletben az egy csávázott vetőmagon lévő hatóanyag is több mint 100.000 méhet tudna elpusztítani, de mégsem ez jelenti a fő veszélyt a méhekre nézve.

      Prof. Dr. Benedek Pál azt írja Csuja László cikkéhez írt kommentárjában, hogy nincs megfelelően tudományosan dokumentálva, hogy a neonikotinoidok felszívódnak a csávázott magból, és megjelennek a különböző növényi részekben. Ehhez képest számos magas szintű tudományos publikáció, valamint az EFSA 2013 év eleji jelentése is bemutatja, hogy amikor a csávázott vetőmag csírázni és nőni kezd, a neonikotinoid vegyületek szétterjednek a növények szárában és levelében, és az egész nedvkeringésében.

      Számos szakcikkben, tudományos vizsgálatban dokumentált tény, hogy a most korlátozott neonikotinoidok már a csávázásra jellemző expozíció (pollen, nektár) esetén is jelentős mértékben lerontják a méhek immunrendszerének működését. Kutatások mutatták be a nosema miatti méhhalálozás mértékének jelentős növekedését neonikotinoidok jelentében (Alaux, 2010 és Vidau, 2011). Egy kutatás szerint továbbá, a klotinaidin károsítja a rovarok immunaktivitását, és elősegíti a vírusos patogének terjedését házi méheknél (Di Prisco, 2013). Egy kanadai vizsgálat pedig azt bizonyította, hogy ha a méhek neonikotinoiddal csávázott kukoricásról gyűjtenek, akkor megnő a vírusos megbetegedések száma (IAPV, BQCV, DWV); ráadásul ősszel több atka lesz a kaptárban, mint a kontrollcsaládoknál (Alburaki, 2013). Még a Bayer is a saját szórólapján írja – ahol termeszek ellen ajánl imidaklopridot –, hogy egészen kevés hatóanyag hatására már tönkremegy a rovarok saját védekező rendszere, és a termeszeket a természetes talajlakó gombák pusztítják el, melyek a szubletális mennyiségű imidakloprid hatására 10 000-szer veszélyesebbé válnak rájuk nézve (Bayer – Premise200SC). Magyarán biztosak lehetünk benne, hogy nagyon sok méhbetegség, nosemás, vírusos, atkás pusztulás hátterében a neonikotinoidok állnak.
      Forrás:
      http://greenpeace.blog.hu/2014/04/28/felrenez_a_hatosag_tudomanyosan_indokolt_lenne_a_neonikotinoidok_tiltasa

      Törlés
  2. Az én tudomásom szerint Magyarország volt az egyike azoknak az országoknak amelyik nem szavazta meg a neonikotinoid tartalmú csávázószerek betiltását az EU-ban.

    Sajnos nekem nincsen jó tapasztalatom a téren, hogy a kiskereskedelmi forgalomba kerülő magokat ne csáváznák, ahogyan írtam is a ZKI mindent csáváz és a Rédeinél is találtam már csávázott magot. A tapasztalatom, hogy a legtöbben nem is tudják mit jelent a csávázás, így azt sem, hogy mit kellene elolvasniuk a vetőmag zacskókon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Használj Budapesti Kerti Mag-os vetőmagokat, ők nem csávázzák.

      Törlés