Fűszernövények konyhakészen

Fűszernövényeket termeszteni balkonládában még kezdő kertésznek is hálás feladat, révén, hogy a legtöbbjük eredetileg is hozzászokott a sanyargatáshoz. Az olyan nagy kedvencek mint a rozmaring, a bazsalikom vagy a zsálya a Földközi tenger meleg és száraz mediterrán partvidékéről származik, egy napos balkon vagy terasz tehát ideális a termesztésükhöz. Egy tanácsot mindenesetre érdemes megfogadni: minél nagyobb edénybe vagy ládába ültessük a növényeket, így jobban érzik majd magukat és nekünk is kevesebbet kell öntöznünk őket, mivel a nagyobb földtömeg lassabban melegszik át és szárad ki. S bár sok fűszernövény szereti a napfényt és a meleget, az igazi nyári forróság elől nem árt azonban olyan szegletet keresni nekik, ahol nem kell egész idő alatt a tűző napon aszalódniuk. Gondoljuk csak meg, a kőpadló, a falak mind mind visszasugározzák a meleget.

A boltokban kapható általános földkeverékbe ültetve általában jól érzik magukat, főleg ha a jobb minőségűt és nem a legtőzegesebb fajtát választjuk, vagy ha mégis azt fogtuk ki, akkor érdemes 1/3-2/3 arányban normál termőfölddel keverni és egy kevés homokot is tenni a keverékbe, hogy a talaj laza legyen és ne tömörödjön össze nagyon az első öntözést követően.

A zöld fűszernövények között találunk évelőket és egy nyáriakat is. Évelők a kakukkfű, a borsikafű, a már említett zsálya (nem mindegyik fajta!), a menta (mojito :), a citromfű, a levendula, a tárkony és ha kellően védett helyen teleltetjük: a rozmaring is. Érdemes őket a telet követően finoman visszavágni, így újult erővel állnak majd neki a növekedésnek és pillanatok alatt benépesítik a számukra kijelölt balkonládát vagy cserepet. Egy másik trükk, hogy ha virágzás után levágjuk az elszáradt virágokat és éppen csak hogy visszavágjuk a végeiket, újra hajtani kezdenek majd, így tovább élvezhetjük az ízüket, mivel a legtöbbnél a friss hajtásvégeket vagy leveleket érdemes felhasználni a fűszerezéshez. Nagyobb cserepet válasszunk akkor is, ha a vasárnapi húslevest a maggi növénnyel vagy másik nevén a lestyánnal szeretnénk ízesíteni, én mindenesetre nagyon szeretem az ízét. A földbe visszahúzódva telel át és a következő tavasszal újra kihajt, nagy termetű, dekoratív növény.

Népszerűségben vitathatatlanul a listavezető zöldfűszer az egynyári bazsalikom, amelynek egyre különlegesebb fajtáit fedezhetjük fel a faiskolai polcokon: létezik például az apró levelű, kis termetű görög változat, ami talán még zamatosabb mint a hagyományos és az igen dekoratív bordó színű is. Nyugodtan lehet próbálgatni a fajtákat és személy szerint fűszerezésre inkább a zöld változatokat használom és a bordóban inkább csak gyönyörködöm. Egyik újabb kedvencem a koriander, szintén egynyári növény. Ha netán ritkábban főznénk egzotikus ételeket, a kecses fehér virágaival akkor is el fog bűvölni bennünket. De ez még nem minden, van itt egy másik különlegesség is, az olasz szalmagyopár vagy bevásárló csarnoki fedőnevén curry növény. Ha végigsimítunk rajta tényleg erős, fűszeres curry illatot áraszt.

A paleo étrenddel hódít az új őrület: a Stevia vagy magyarul jázmin pakóca, amelynek levele kiváló édesítő szer, de figyelem csak azok vállalják be, akik biztosan tudják, hogy télre lesz hová bevinniük, hiszen ez a Dél-Amerikában honos növény nem fog megbirkózni nálunk a téli hideggel.

Ha aztán belejöttünk az ültetésbe, bátran kísérletezhetünk a mangoldok különlegesebb színes levélnyelű változataival, a kisebb termetű, színes paradicsomokkal vagy akár a balkon ládában tartható eper tövekkel, díszes levelű káposzta-félékkel is.

A balkonunk vagy a teraszunk pillanatok alatt remek kiskertté alakítható csak egy kis kreativitás szükséges hozzá, színekkel, levélformákkal és illatokkal is kísérletezhetünk, csak egyet ne tegyünk! Ne feledkezzünk meg róluk és ne sanyargassuk őket öntözés és odafigyelés nélkül. Ha csak napi néhány percet szánunk rájuk hálásak lesznek és finomabbnál finomabb ízekkel örvendeztetnek majd meg minket. 

A saláták és a spanyol inkvizíció

Amint az egy ideje köztudott "a spanyol inkvizíciónak két .., nem, három.., sőt nem.., négy fő fegyvere van (aki ezt nem ismeri, feltétlen nézze meg! KÖTELEZŐ!!:)

Hogy mi köze ennek a salátához? Nos a salátának két.., nem, három.., sőt nem még több halálos ellensége van!!! Mindezek közül a két legádázabb: a csigák és a galambok. Igen a kedves, ártatlannak látszó, lassan mozgó, puha kis csigák, akik egy éjszaka leforgása alatt hirtelen feltűnnek és elpusztítják a gyönyörű, zsenge, halvány zöld salátáinkat, amelyeket képzeletben már éppen a szombati ebédhez akartunk feltálalni. Nincs kegyelem!

A másik támadás ennél sokkal titokzatosabb. Az ember először arra lesz figyelmes, hogy a szépen fejlődő levelek helyén, egy szép napon félig lecsipkedett kis torzókat talál. Földből kiálló szár, semmi levél. Namármost a kertész vizsgálja felülről, nézi alulról, sehol egy kukac (a harmadik számú legfőbb ellenség!!) vagy kicsi kis fekete borgárszerű salátaevő izé (negyedik fő ellenség) és nem érti, hogy mi történhetett. Egészen addig, amíg ravaszul a konyhaablak mögül hirtelen arra nem lesz figyelmes, hogy azok a szerelmesen összebújó, gyöngyszürke, fekete-fehér nyakláncos galamblelkű galambok (hivatalos nevükön balkáni gerlék), amelyek  eddig ártatlanul üldögéltek az ágakon hirtelen vérszemet kaptak. Rárepülnek a salátás cserepek szélére és gyors tempóban elkezdik lecsipkedni a csodás saláta leveleket. Félni meg alig akarnak és csak az ablaküveg diszkrét (ököllel történő) kocogtatására hajlandók felhagyni a pusztítással és visszalebbenni a faágra.

A csigák elleni küzdelem nem ilyen egyszerű. Sajnos amíg takaros kis ágyásokban próbálkoztam a saláta neveléssel, jobbára alul maradtam a spanyol inkvizícióval folytatott küzdelemben. De nem adtam fel! A harcban az ész is számít nem csupán a puszta erő. Mit szóltok csigák, a teraszon álló 60 cm magas anyagcserepekhez? Na ugye! Ez a műfaj megsemmisítő csapást mért a csigák gonosz seregeire, mivel nincs az a kitartó (elég nyálkával rendelkező) jószág, amelyik képes ebbe a magasságba felkapaszkodni egy kis saláta evészetre. 

A teraszon ládákban, cserepekben kertészkedés sikerének kulcsa abban rejlik, minél nagyobb cserepeket kell választani, ugyanis a benne levő föld a nyári, de már a tavaszi melegben is hamar átmelegszik és pillanatok alatt kiszárad. Sínylődésre majd pusztulásra ítélve a benne fejlődő növényt, megsemmisítő csapást mérve ezzel a kezdő balkon-kertész önbizalmára is:((. Egy másik megfigyelésem szerint, nem jó, ha csak a zsákokban árult, A,B,C-vel jelölt (ízlés és növény igény szerint) földkeveréket tesszük bele a cserépbe, mert ezek általában nagyon tőzegesek és nem tartják meg a csapadékot és sajnos a tápanyagot sem. Ha van a közelünkben jó minőségű talaj, érmes a vásárolt és az összegyűjtött földből keveréket készíteni és az beletölteni a cserepekbe, a megfelelő arányokat érzés, rövid kísérletezés után be lehet állítani.

A cserépválasztás másik fontos szempontja, hogy semmiképpen ne vegyünk úgynevezett kaspót, cserép helyett, csak ha az alját biztosan ki nem tudjuk lyukasztani, mert fontos, hogy az eső vagy az öntözővíz ne álljon hosszú időn át a cserépben. Emeletes házban az alattunk lakó szomszéd mosott ruhái és a cserépben lakó növények érdekében egyaránt elengedhetetlen, hogy cserépalátétet is használjunk. Így is számítanunk kell arra, hogy tavasszal két naponta, nyáron azonban minden este meg kell öntöznünk a cserepeinket. Lehet persze erőnléti edzéseket szervezni a növényeinknek, de ha a félig elszáradt, kókadt növényeknek az erejüket három naponta az újraéledésre kell fordítaniuk, akkor biztosan nem fognak tudni látványos növekedést produkálni a kedvünkért.

Mit ültessünk a cserépbe?

Tavasszal és ősszel salátát! (Nyáron nem érdemes mert túl meleg van nekik.) Ha elkezdjük a dolgot, egyszerre csak azon kapjuk magunkat, hogy jéé, szinte minden, ami zöld és levél, az saláta. Nyugodtan legyünk kreatívak, csináljunk saját saláta keverékeket. Az olasz kertészek már régóta kamionszámra küldözgetik nekünk fóliázott kis műanyag dobozaikban a bébi spenótot, a zsenge cékla levelet, rukkolát, és mindenféle más saláta levelet. Érdekes módon például a spenót és a cékla, amiket sokszor hosszú és fáradságos munkával tudunk hagyományos módon felnevelni, pillanatok alatt zsenge kis leveleket növeszt, amik egy esti salátához a balkonon két hét leforgása alatt begyűjthető. 

Sajnos egy rossz hír azoknak, akiknek a szeme előtt a saláta szóra a híres tojásosnokedlisfejessaláta jelenik meg. Ez a saláta a legmacerásabbak egyike, utálja a nagyon meleget, mire nagyra nő és befejesedik, addig az édes kis levélsalátákból már régen több családi vacsorára valót összegyűjthetünk!