Kodolányi közösségi konyhakert és pillangókert

Nagy csodálója vagyok a közösségi kerteknek, már csak a koncepció és persze a tartalom miatt is: adott egy lelkes csapat, akik nekiállnak közösen kertészkedni és egy gazos, parlagon fekvő földdarabból viruló veteményest varázsolnak. Amit még szeretek bennük az a sokszínűség és a kreativitás, mindenki beleadja a saját lelkesedését, egyéniségét és ebből varázslatos dolog kerekedik ki.
Láttam már szabályos parcellákra felosztott közösségi kerteket, kiszuperált, de csodásan kifestett oldalú hordókba beköltöztetett növényeket, újrahasznosított anyagokból körbekerített, szabálytalan, bájosan eklektikus kisebb-nagyobb földdarabokat, raklap oldalú emelt ágyásokat és mindegyik remekül mutatott, szinte csalogatott minden arra járót, hogy gyertek kertészkedjetek velünk, mert ez jó dolog!!!!
Az én munkahelyemen hosszú évek óta négy szabályos, kör alakú, takarosan befüvesített földdarab mellett sétálok el, ami nap mint arra csábít, hogy gyerünk, csináljunk belőlük valami hasonló dolgot, egy jó kis konyhakertet. Egy munkahelyi közösségi kertet, amiben lehet együtt dolgozni, amiről lehet egy kávé mellett beszélgetni és ahonnan le lehet szedni az első paradicsomot vagy csemege kukoricát, közösen lehet örülni neki. És persze meg is lehet enni, amit megtermeltünk.

Mivel a közeli, legkedvesebb kollégáim évek óta szem-és fültanúi a konyhakert mániámnak, nem volt nehéz a körökről és az oda álmodott konyhakertről alkotott meggyőződésemet rájuk is átragasztani. "Na jó, legyen, csináljuk meg!" mondták még azok is, akiknek a mézontó fű nevének megjegyzése és felismerése hosszú évek fáradságos, ámde türelmes és kitartó tanári munkám elvitathatatlan gyümölcse:))

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az elsöprő lelkesedést nagy tömegekre nem sikerült átragasztani, így a munkahelyi méretekhez képest egy maroknyi, de remek csapat látott neki ásó, kapa és néhány kertészkesztyű támogatásával a feladatnak.

Ha mondjuk egy egész kör 12/12-edből áll össze, akkor egy jó háromnegyed óra elteltével a 4/12-edes felásott terület elég jó részidőnek számít, ugye?

De aztán Judit szavaival növeltük a csapásszámot és két és háromnegyed óra múlva ott volt előttünk a gyönyörűen megmunkált, komposzttal átforgatott, szépen szintbe hozott és elgereblyézett, beültetésre váró kör terület (mennyi a kerület?).

Ja majd elfelejtettem, hogy ez idő alatt megépült egy komposztáló is, összegyűlt egy (újra hasznosított műanyag!)dobozban 21 nagy méretű, kövér, zöld (eredet igazolatlan) hernyó  és 11 darab fajtiszta, halvány vajszínű cserebogár pajor. És ezeket mind az én drága kollégáim szedegették össze, és sok szeretettel küldték el általam a tyúkjaimnak:) Persze nem mondták, de szerintem hétfőn muszáj lesz tojáskrémes bagettet szállítanom cserébe a reggelihez.

A mi közösségi kertünk látszólagos ellentmondásba keveredve az általam csodált, szabados elrendezésűekkel szemben előzetesen átgondolt, pontos tervek mentén épült, talán amiatt mert a nagyon szabályos kör alakok sugallták a kereteket. Az első kört három harmadra osztottam, a harmadokat lépőkövek választják majd el, megkönnyítve ezzel az öntözést és a kapálást. Ezek a tervek szerint Tibor lebontott kéményéből érkeznek, jelenleg várólistán vannak. A kört fűszernövények veszik körbe, olyanok, amelyek szeretik majd a meleget és a nyári napot: kakukkfüvek legelől, borsikafüvek, hátrébb menták, zsályák és levendulák, hogy a szemünket az alacsonyabb ponttól vezessék a magasabb pontok felé. Az egyik harmadba madársalátát, színes mangoldot és zöld hüvelyű bokorbabot vetettünk (megalapozva ez utóbbival a csülkös bablevest. Figyelem itt idézet következik (!) : "mert szép-szép az a sok saláta, de azért enni is kellene valamit". A másik harmadba került a pillangó kert: cínia, körömvirág, édeskömény, borágó, koriander, zsálya, sáfrányos szeklice, fűszerkömény és kapor alkotják az elvetett magkeverék gerincét. A harmadik részbe palántázni fogunk: alacsony termetű paradicsomot, leveles kelt és zellert, a bio kertészkedés szabályai szerint ezek a  növények

jó szomszédok lesznek és segíteni fogják egymás növekedését.

Ezen a ponton döntött úgy a csapat este 6-kor derekak és fáradó ásóizmok hatására, hogy a második kör felásása a jövő hétre marad, ahová majd egy nyári almafa köré, amit szintén most ültetünk el, a legbelső sugárba csemege kukoricát, majd magas növekedésű fa paradicsomot, eléjük színes cukkinit, csillagtököt és uborkát ültetünk. A koncepció szerint felfelé a középpont felé vezetve a szemet. Reményeim szerint a kertünk nemcsak hasznos, de szép is lesz. Ezt a második ágyásunkat frissen ültetett bogyós sövény: josta és fekete ribizli veszi körül, drukkolunk nekik, hogy minél hamarabb szépen megerősödjenek:))
Amíg elkészül, addig is nyugodtan lehet tanulmányozni a tervünket:

És persze csatlakozni még egy remek kis csapathoz!